Szakajánló

Alkalmazott nyelvészet

Elnevezése alapján az alkalmazott nyelvészetnek minden bizonnyal köze van a nyelvészethez. De biztosra vehetjük, hogy mindenki tudja, mivel foglalkozik a nyelvészet? A biztonság kedvéért álljon itt néhány támpont: a nyelvészet, vagy a nyelvtudomány átfogóan tanulmányozza az emberi nyelvet, annak minden megnyilvánulásában. Saját módszere van az egyes nyelvek szerkezetének vizsgálatára; kutatja mi az, ami minden emberi nyelvben közös és azt is, hogy mitől és miben különböznek az egyes nyelvek egymástól; hogy miként változik a nyelv térben és időben vagy a társadalmi csoportokban; hogy hogyan sajátítunk vagy tanulunk meg egy nyelvet, és hogyan használjuk azt az emberi kommunikáció során.

Miként volt lehetséges, hogy a második világháború idején a navaho-indián nyelven kódolt üzenetek voltak az egyedüliek, amelyeket nem tudtak feltörni? Meghatározza-e vajon nyelvünk a gondolkodásunkat? Miért van az, hogy a nők és a férfiak rendszeresen félreértik egymás mondanivalóját? Hogyan jelentheti ez az egy brazil-portugál szó 'arruação' azt, hogy 'feltakarítani a kávécserjék alatt a szemetet és a sor közepén kupacba rakni, hogy könnyebb legyen a betakarítás közben elhullajtott kávészemeket összegyűjteni'. Miért van az, hogy egy átlagos képességű hétéves gyerek többet tud anyanyelvéről, mint a legbonyolultabb számítógép? Mit árul el a nyelv az ember őstörténetéről? Ez csupán néhány kérdés azok közül, amelyekkel a nyelvészet foglalkozik.

Az alkalmazott nyelvészet ezeken a kérdéseken túl olyan gyakorlati problémákkal is foglalkozik, amelyek a nyelv egy közösség életében betöltött szerepére vonatkoznak, mint például az idegen-nyelv tanulás, a nyelvpolitika, a többnyelvűség, az anyanyelvi nevelés, a veszélyeztetett nyelvek megőrzése, valamint a beszédzavarok felismerése és kezelése. Ugyancsak az alkalmazott nyelvészet érdeklődési körébe tartozik a szakmai kommunikáció, például orvosok és betegeik között, vagy ügyvédek és megbízójuk között, valamint a különböző kultúrák közötti kommunikáció.

Az alkalmazott nyelvészet természetéből adódóan multidiszciplináris, ami azt jelenti, hogy számos tudományterület módszereit és elméleteit használja fel, például a régészetét, a pszichológiáét, az antropológiáét, a történelemét, az irodalomét, a filozófiáét, a szociológiáét, a pedagógiáét, a matematikáét, az informatikáét. Ezért aztán ő maga is hozzájárul eredményeivel ezeknek a tudományterületeknek a fejlődéséhez.

Alkalmazott nyelvészetet bárki tanulhat. Bár ajánlott, nem kell feltétlenül idegen nyelveket tudni, vagy nem kell jó nyelvtanulónak lenni. Az alkalmazott nyelvészet alapos képzést nyújt, amely minden olyan pályán jól hasznosítható, ahol világos, önálló, kreatív gondolkodásra van igény. Az alkalmazott nyelvészet rendkívül hasznos lehet azoknak, akik idegen nyelve(ke)t tanulnak, illetve bárkinek, aki a társadalmi kommunikáció gyakorlati kérdései iránt érdeklődik. Ugyancsak jól hasznosíthatják a szakon szerzett ismereteket azok, akik nyelvtanári pályára készülnek.

Mit lehet tanulni?

Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék tantárgyi kínálata a nyelvészet és az alkalmazott nyelvészet nagyobb területeit fedi le. A tantárgyi kínálat három nagyobb blokkból épül fel: alapozó tárgyak, szakképzési tárgyak, valamint kiegészítő, speciális tanulmányok.

Az alapozó stúdium elvégzése után a szakképzési tárgyak elmélyítik a nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti ismereteket. Ezek három területet fednek le: nyelv és gondolkodás, megismerés; a nyelv, a nyelvhasználat társadalmi aspektusai; a nyelv feldolgozásának aspektusai. A kötelező tárgyakon kívül vannak választható tárgyak is, amelyek egy bizonyos terület részletes megismerését teszik lehetővé. Ezeket a tárgyakat minden második tanévben hirdetjük meg felváltva, vagy a jelentkezők létszámának függvényében.

Mi a képzés célja?

Az alkalmazott nyelvészet szakos képzés célja olyan szakemberek képzése, akik magas szinten meg tudják oldani szakmájuk nyelvi feladatait, és ugyanakkor fejlesztésre is képesek.

Nyelv szakokkal (angol, finnugor, francia, horvát, magyar, német, olasz, orosz, szlovén) való társítás esetében olyan szakemberek képzése a cél, akik járatosak a nyelvi képzés elméleti és gyakorlati kérdéseiben, önálló kutató-fejlesztő munkára képesek, ennek révén hozzájárulnak a nyelvi tantervfejlesztés, a nyelvpolitika-alakítás helyi feladatainak megoldásához. Rendelkeznek a szükséges szakértelemmel a modern oktatási technológiák meghonosításához, az elektronikus nyelvi tananyagok készítéséhez, szerkesztéséhez.

Más szakokkal (kommunikáció, műszaki, stb.) való társítás esetében olyan szakemberek képzése a cél, akik mind az anyanyelv (pl. szaknyelv), mind az idegen nyelv (pl. szakfordítás, tolmácsolás, üzleti/szakmai kommunikáció) tekintetében rendelkeznek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, melyek biztosítják az adott munkahely (település, régió) nyelvi infrastrukturális problémáinak magas szintű megoldásához való szakmai közreműködést.

A szakot elvégzők tehát alkalmasak nyelvvel kapcsolatos, szakmához kötött, komplex kutató-fejlesztő munkára.

Mit lehet kezdeni ezzel a képesítéssel?

Mostani világunkban az információnak és a kommunikációnak rendkívül fontos szerepe van. Éppen ezért egyre nagyobb a kereslet olyan szakemberek iránt, akik nyelvi-elemző készséggel rendelkeznek. Egyre több szakmában - a nyelvtanártól kezdve, fordítókon, lexikográfusokon, jogászokon, számítógépes szakembereken át egészen a fejlesztő mérnökökig - nagyra értékelik az alapos nyelvészeti képzést.

Megszerzett tudásukat a bölcsész végzettségű hallgatók tovább tudják adni, és képességeiket a legkülönbözőbb területeken tudják hasznosítani: (ön)kormányzat, oktatás, művészetek, kereskedelem és ipar. Ezeken a területeken a legkülönbözőbb állásokat tölthetik be: köztisztviselő, újságíró, könyvkiadó, kriminológus, tanár, reklám- és PR-szakember, levéltáros, szociális munkás.

Egy alkalmazott nyelvész-bölcsész kellő tudással rendelkezik arról, hogyan tanulják meg az emberek az anyanyelvüket, hogyan tanulnak meg egy idegen nyelvet, és hogyan használják azt egy adott közösségben. Erre a tudásra főképpen azoknak van szüksége, akik nyelvtanári pályára készülnek. Ez a tudást rendkívül jól hasznosíthatják azok is, akik a nyelvhez kapcsolódó tevékenységek szakértőivé szeretnének válni, továbbá tolmácsok és fordítók. Számos ipari szakmában, ahol a nyelv és a kommunikáció fontos szerepet játszik a szakon szerzett tudás kiváló alapot biztosít.

Diploma

A stúdium elvégzésével egyetemi diplomát lehet szerezni, melynek elnevezése okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész.

Tantárgyleírások

Bevezetés a nyelvtudományba I


A kurzus középpontjában a nyelvészet mint tudományos jelentés áll. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az (általános) nyelvészeti alapfogalmakat, a különböző nyelvészeti iskolákat és ezek a nyelvről alkotott szemléletét.

Bevezetés a nyelvtudományba II

A tantárgy a nyelvi rendszert mutatja be szintenként úgy, hogy ehhez több nyelvészeti megközelítést alkalmaz.

Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe

Az előadássorozat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alkalmazott nyelvészet legfontosabb területeivel. A kurzus kitér a nyelvészet alkalmazásának lehetőségeire, az elmélet és a gyakorlat viszonyára a nyelvtudományban, valamint - többek között - a nyelvelsajátítási formák, a nyelvi kontaktusok, a világnyelvek kérdéskörére.

Magyar nyelvészeti áttekintés I

Az előadás célja, hogy bemutassa a magyar nyelvészeti diszciplínák kurrens témáit. Kitér többek között a magyar nyelv helyére a nyelvtipológia tükrében, a magyar nyelv rendszerének a viszonyára az univerzális grammatikához, a nyelvi norma és a nyelvi változások kérdéskörére.

Magyar nyelvészeti áttekintés II

A kurzus a magyar nyelv rendszerét mutatja be alapvetően szinkrón megközelítésben a hang, a szó, a mondat és a szöveg szintjén. Az előadássorozat célja továbbá az előzetes ismeretek közelítése a tudományos nyelvleíráshoz, valamint a nyelvtudomány szaknyelvének a megismertetése.

Bevezetés a didaktikai kutatásba

A tárgy célja, hogy ismertesse a leggyakoribb kutatási területek és módszerek elméleti és gyakorlati vonatkozásait. A kurzus alatt a hallgatók kialakítják a kutatáshoz nélkülözhetetlen készségeket, elsajátítják a kutatás megtervezésének és végrehajtásának, valamint a kutatási eredmények elemzésének és értékelésének módszereit.

Kommunikáció

A kurzus célja, hogy bevezessen és tájékoztasson a kommunikációs jelenségszféráról és annak kutatásának legfontosabb eredményeiről. A nyelv a kommunikáció más formáihoz való viszonyának vizsgálatán kívül, a tárgy áttekinti az emberi nyelv legfontosabb meghatározó jegyeit, valamint a nyelv és a nem verbális kifejezési formák különbségét.

Pszicholingvisztika

A tárgy célja, hogy megvilágítsa a nyelv és elme között meglévő jellegzetes összefüggéseket. A nyelvelsajátítás, a memória és a nyelvi feldolgozás (recepció - produkció) folyamatainak ismertetésén keresztül a tárgy bemutatja a nyelvi jelenségek megnyilvánulásának formáit valamint feldolgozásuk módjait.

Alkalmazott pszicholingvisztika

A tárgy célja, hogy a hallgatók ismerjék meg a korábban tanult nyelvészeti és pszicholingvisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazását; fejlődjön a hallgatókban a nyelvtanulás, a nyelvi fejlődés nyomon követése, irányítása, segítése iránti készség, ismerjék meg a hibajavítás komplex és egyes nyelvi szintek szerint elkülönült lehetőségeit

A második / idegen nyelv elsajátításának elméletei

A tárgy célja, hogy megvilágítsa az első nyelv és a második nyelv kapcsolatát, az anyanyelv szerepét a második nyelv elsajátításában továbbá, hogy képet adjon a köztesnyelvi folyamatokról, valamint a nyelven kívüli hatásokról. A kurzus kitér még az iskolai (szervezett) második nyelvelsajátítással (tanulás) kapcsolatban felmerülő kérdésekre, a tanulási stratégiákra, valamint az individuális különbségekre a második nyelv elsajátítása során.

Gyermeknyelv

A tárgy célja, hogy általános áttekintést adjon a nyelv ontogenetikus fejlődéséről, a meglévő pszicholingvisztikai ismeretek alapján.

Szociolingvisztika

A nyelv és identitás közötti kapcsolat, az etnikai és társadalmi hovatartozás meghatározásában szerepet játszó, egymással kapcsolatban álló tényezők, valamint a nyelv és a nyelvhasználat kontextusának bemutatásán keresztül a tárgy ismerteti a nyelv és a társadalom mikro- és makroszinten megnyilvánuló összefüggéseit.

Alkalmazott szociolingvisztika

A tárgy célja, a megszerzett szociolingvisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. Ennek során legyen készsége a hallgatónak a nyelvi változatok értékelése iránt, legyen képes a nyelvi változatok társadalmi értékének felfedezésére, vegye észre a szűkebb és a tágabb társadalmi kontextus nyelvi sajátosságait. A fentiek hathatósan járuljanak hozzá az általános nyelvtanári intelligencia fejlődéséhez és fejlesztéséhez.

Interkulturális kommunikáció

Az egyes régiók, civilizációk és kulturális közösségek kommunikációs sajátosságai, hagyományai és gyakorlata bemutatásán és ismertetésén keresztül a stúdium célja a kultúraközi érzékenység kialakítása. Interaktív előadások és feladatok révén az interkulturális ismeretekben való jártasság erősítésére és fejlesztésére törekszik a tárgy. Az esettanulmányok az európai kultúrkörön kívül az amerikai és keleti kultúrákból is merítenek.

Kétnyelvűség

A kurzus célja, hogy elmélyítse a pszicholingvisztikai és a szociolingvisztikai előadásokon megszerzett ismereteket a kétnyelvűségről; egyéni hallgatói feladatok teljesítésével, azok eredményeinek megvitatásával gyakorlatot szerezni az egyéni kutatásban, hozzásegíteni a hallgatót a gyakorlati kutatással kapcsolatos kutatás-módszertani kérdések megoldásához.

Diskurzuselemzés

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a beszédtevékenység fajtáit: monológ, dialógus, kiscsoportos beszéd, társalgás, majd kitér a társalgási implikatúra és a jelentés kérdéseire. A beszédaktus fogalmán keresztül a nyelvet mint cselekvési formát ismerteti, majd a pragmatikai kutatás természetét mutatja be különös tekintettel az adatgyűjtésre, a feldolgozásra és az átírási konvenciókra.

Szakmai kommunikáció

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal azt a sajátos kommunikációs helyzetet, amely a szakmaiságból adódik. További témák: a nyelv mint a munkavégzés eszköze; interkulturális különbségek; dominancia viszonyok, ezek nyelvi kifejeződései; beszédakkomodáció mint kommunikációs stratégia; a szakmai kommunikáció: műfaji kérdései (dokumentáció, feljegyzés, tömörítés, kivonatolás stb.); információkezelési technikák; csatornák: emberi és technikai; a szakmai kommunikáció: színtér, csatorna, résztvevők; vállalati kommunikáció.

Nyelvpolitika

Az előadás-sorozat nyomon követi a nyelvpolitika kialakulását és kísérletet tesz mibenlétének definiálására. Megtárgyalja az államok nyelvpolitikáját, valamint a nyelvpolitika kérdéseit nemzetiségi, etnikai, nyelvi kisebbségi csoportok, illetve az egyének szempontjából. További témák: nyelvtervezés és nyelvpolitika; az alfabetizáció, az idegennyelv-választás, a kétnyelvű oktatás nyelvpolitikai elemzése; néhány nyelvpolitikai modell; európai nyelvpolitika.

Nyelvi jogok

A kurzus megismerteti a hallgatókkal a nyelvi emberi jogok mibenlétét az emberi jogok nemzedékeinek bemutatásán keresztül. További témák: egyéni és kollektív nyelvi jogok; az anyanyelvi iskoláztatás, mint alapvető emberi jog: ennek a jognak a tartalma és összefüggései; a gyermeki jogok és a nyelvi jogok összefüggései; a bennszülöttek és a bevándorlók kisebbségi jogainak nyelvi része; az oktatáson kívüli anyanyelv-használat; a kisebbségvédelem nyelvjogi problémái; az idegen nyelvek tanulásának jogi vonatkozásai; a Barcelonai Egyetemes Nyelvi Jogok Nyilatkozata, a Hágai Ajánlások, egyéb nyelvjogi dokumentumok.

Nyelvtipológia

Az előadás áttekinti az emberi nyelvek különböző szempontú osztályozását és tipizálását, és az ekképpen elkülönített csoportokat és típusokat jellemzi. A csoport-, típusalkotás nyelvi szintek szerinti leképzése. Tipológiafajták: geneológikus, strukturális, areális. Nyelv és gondolkodás a nyelvtipológia tükrében. Nyelvi univerzálék szerepe a nyelvek tipizálásában. Nyelvi szerkezetek tipológiája. Morfológiai tipizálások. A "szórendi" tipológia. A mondatszerkezetek tipológiája. A nyelv paraméteres szemlélete. A nyelvtipológia felhasználási lehetőségei az alkalmazott nyelvészetben. Nyelvek közötti „közlekedés”. Nyelv és kultúra.

Kontrasztív nyelvészet

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a különböző interlingvális módszereket, a nyelvek morfológiai típusait, ezek jellegzetességeit. A kurzus bemutatja a magyar mint anyanyelv segítő, illetve gátló hatását a hallgatók által tanult idegen nyelvek elsajátításának folyamatában, ismerteti az idegen nyelven elkövetett hibák megjósolhatóságának és kiküszöbölésének lehetőségét a nyelvek megütköztetésével. A kurzus megismerteti az idegen nyelvek tanulásakor fellépő fő hibaforrásokat, valamint rávilágít egy sajátos problémára: miként okozhat interferenciát a világ nyelvenként különböző szemantikai leképezése.

Számítógépes nyelvészet

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal azt a szerepet, amelyet a számítógép a nyelvtudományban tölt(het) be. Megvizsgálja az emberi nyelv és a matematikai formák közötti összefüggéseket, amelyeket levetíti az egyes nyelvi szintekre. A számítógépes nyelvészet lehetséges alkalmazási területeinek bemutatásán keresztül, a kurzus kitér a mesterséges intelligencia és a fordítói rendszerek kérdéskörére.

Korpuszlingvisztika

A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a korpuslingvisztika alapelveit és a korpuszelemzés elméleti bázisát. A korpuszépítés, fejlesztés és kezelés elveinek ismertetésén túl, a kurzus különös hangsúlyt helyez a korpuszok felhasználására a nyelvészeti és irodalmi elemzésben, továbbá megvilágítja azokat a kapcsolódási pontokat, melyek mentén a korpuszlingvisztika új megvilágításba helyezheti a többi (alkalmazott) nyelvészeti tudományokat.

Lexikográfia

Témák: A szókincs leírásának módjai. Szótártípusok. A szavak: morfológiai szerkezet. A szavak tárolásának jegyei: szemantikai, szintaktikai jellemzők. Az szó, lexéma által kijelölt keret. A keret pszichikai realitása. Szociolingvisztikai, dialektológiai szempontok. Egy-, két- és többnyelvű szótárak. Szakszótárak. Szótárak és gyakoriság. Szócikkek felépítésének elvei. Számítógépes lexikográfia. Adatbázisok, adatrendezés. Írott nyelvi adatok. Szószint fölötti problémák.

Szövegnyelvészet

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a szövegszerűség ismérveit és azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a szöveget. További témák: kohézió; koherencia; intencionalitás és elfogadhatóság; informativitás; szituacionalitás; intertextualitás.

Fordítástudomány I

Az előadássorozat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a fordítástudomány interdiszciplináris problémáival, a fordítás elméleti problémáival, valamint a fordítástudományi kutatások legfontosabb irányzataival.

Fordítástudomány II

A tárgy célja, hogy megismertesse a fordítási tevékenység módszereit, típusait. Az interaktív előadások és feladatok révén a tárgy fejleszti és erősíti a hallgatók a fordítás gyakorlatában való jártasságát és kialakítja a fordítási tudatosságot.

Tolmácsolás

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a fordítás és a tolmácsolás fogalmi, tevékenység szerinti különbségét. Kitér a tolmácsolás: pszicho- és szociolingvisztikai mozzanataira, valamint a tolmácsolás lingvisztikai hátterére: fül-száj-ívhossz: grammatikai és szemantikai struktúrák befolyása a tolmácsolás folyamatára. Ismerteti azokat a személyiségi jegyeket, amelyekkel rendelkeznie kell a tolmácsnak valamint a tolmácsokkal szemben támasztott társadalmi elvárásokat. További témák: EU sztenderdek; kulturális háttér és tolmácsolás; tolmácsolás, kivonatolás, interpretálás.

Információ- és kommunikációtechnológia

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az informatika és adatfeldolgozás alapfogalmaival, kialakítsa azokat az alapkészségeket, amelyek nélkülözhetetlenek az információs társadalomban.

A nyelvoktatás technológiája

A kurzus célja, a nyelvvel (nyelvoktatással) kapcsolatban alkalmazható új technológiák lehetőségeinek megismertetése, a számítógépes nyelvoktatás alapjainak elsajátítása, a különböző szoftverek kiválasztásának és használatának készség szintű fejlesztése más fejlesztésű programok szükséglet szerinti adaptálása. Hagyományos CALL alkalmazások. Gyakorlatformátumok (disztraktoros tesztek, szövegből hiányzó részek kitöltése, cloze-tesztek). Szövegmanipulációs programok: mondat/szövegösszerakás. Helyzet-szimulációs programok, kisegítő alkalmazások. Szövegszerkesztés nyelvoktatási célokra. Adatbázisok: hypertext és CD-ROM. Konkordancia programok. Multimédia alkalmazások. Kommunikációs alkalmazások. Elektronikus levelezés és adatbázisok. Az algoritmizálás lehetőségei. Szoftver ismeretek.

A nyelvi teljesítmény mérése és értékelése

Témák: A nyelvi teljesítmény és a nyelvtudás szintjei és mérése. A nyelvi teljesítmény és az életkor összefüggései. Az értékelés problémája az idegennyelv-oktatásban. Az idegen nyelv helye a nagy felmérő rendszerekben (IEA, Monitor). A sajátosan idegennyelvi felmérések: objektív és szubjektív adatok. A nyelvvizsgáztatás és annak európai változatai. A mérésben és értékelésben használatos statisztikai módszerek. Másodelemzési gyakorlatok.

Kurzustervezés, nyelvi tantervek és tananyagok

A tárgy megismerteti a hallgatókkal a nyelvi tanterv elméleti forrásait: a nyelvészeti, a pszichológiai és a pedagógiai megközelítést és megvilágítja a tanterv és a tananyag közötti összefüggéseket. A jelenleg használt tananyagrendszerek általános és specifikus jellemzői bemutatásán túl, a kurzus áttekinti még a tantervkészítés kérdéseit speciális nyelvi kurzusokhoz igényelemzés által.

Szaknyelv: kutatás-oktatás

A kurzus célja, hogy bevezetést adjon a szaknyelvbe illetve a szaknyelv oktatásába. Általános, a szaknyelvekre vonatkozó ismeretek mellett több (tudomány)terület szaknyelvét is áttekinti (jogi szaknyelv, az újságírás szaknyelve, a reklám szaknyelve), kiemelve a szókincs és a grammatikai eltéréseket a mindennapi nyelvhasználathoz képest.

A nyelvészeti kutatás módszertana

A tárgy ismerteti a tudományos cikkek írásának tartalmi és formai követelményeit, a hivatkozások elveit és rendszereit, és az ezzel kapcsolatban felmerülő etikai kérdéseket is. A gyakorlati foglalkozás célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szakdolgozat-íráshoz szükséges kutatási és technikai kérdésekkel.

A magyar mint idegen nyelv

A kurzus ismerteti a magyar mint idegen nyelv, valamint a hungarológia fogalmát továbbá a két fogalom körül kialakult intézményrendszer története és tipikus vonásai. További témák: a MIH interdiszciplináris kapcsolatrendszere; a MIH oktatásának módszertani alapjai. A külföldön és hazánkban leggyakrabban használt magyar mint idegen nyelvet tanító tankönyvek elemzése, gyakorlati alkalmazása és bírálata.

A nyelvtudomány története


A kurzus célja, hogy áttekintse a nyelvészeti eszmék és módszerek kialakulásának történetét, figyelem előtt tartva, hogy a nyelvtudományi eszmék koronként változnak attól függően, hogy egy-egy adott történelmi korszakban, mely eszmék válnak általánosan uralkodókká. Egy-egy eszmének megvannak az előzményei, amelyek elősegítik elterjedését, de az utódai is, amelyek módosulásokkal kritikai átértékelés útján újra felbukkannak.

Az alkalmazott nyelvészet aktuális kérdései

A kurzus egyik fontos célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a leghasználatosabb (alkalmazott) nyelvészeti terminológiával (angol, német, francia stb.). Az alkalmazott nyelvészet fogalma és tartalma a hazai és nemzetközi alkalmazott nyelvészeti kongresszusok tematikája alapján. Elsősorban a magyar nyelvvel kapcsolatos alkalmazások kerülnek sorra: a magyar lexikográfia, a magyar normatív nyelvészet, a filmek szinkronizálása, a könyvtári munkálatok gépesítése és az alkalmazott nyelvészet, további még ki nem aknázott alkalmazási területei. A magyar alkalmazott nyelvészet problematikája a soknyelvű világban.

Alkalmazott stilisztika (műfajelmélet)

A kurzus célja, hogy a hallgatók alaposan megismerjék a stílusrétegeket és -árnyalatokat, jártasak legyenek a stíluselemek és stilisztikai formák rendszerében, s ismereteiket a stilisztika feladatainak megfelelően önállóan is fel tudják használni valamennyi alkalmazási területen. Meghatározásra kerül a stilisztika tárgya, a stílus mibenléte, a nyelvi elemek stílusértéke. A kurzus kitér a stilisztika alkalmazási területeire, bemutatja az írott és a beszélt nyelvi szövegek funkcionális típusait, a tudományos, a publicisztikai, a hivatalos, a művészi, a köznapi, a szónoki stb. szövegek különböző fajtáit.

Közép-Európa nyelvi képe

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal Közép-Európa nyelvi helyzetét, valamint azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák a közép-európai térségben végbemenő változásokat.

Neurolingvisztika

A kurzus az általános nyelvtanári intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy a korábban tanult nyelvészeti, pszicholingvisztikai ismeretek bekapcsolásával elmélyíti a hallgatókban a komplex nyelvi folyamatok, a beszédtevékenység összetevőinek és azok működésének (kölcsönhatásaiknak) ismeretét. Segít továbbá a beszéd-, írás- és olvasási zavarok osztálytermi felismerésében (anya- és idegen nyelvi vonatkozásban), elemi szinten képessé tesz terápiára, súlyosabb esetben a megfelelő szakemberrel való kommunikálásra, gazdagítja és árnyalja az idegen nyelvi oktatás módszertani bázisát.

Kötelezően választható tárgy: meghirdetés szerint

Speciális szeminárium: meghirdetés szerint

Szakdolgozati szeminárium